Jó úton - Lustizzunk

Megírtam! Elég sokszor kellett közben felállnom és sétálnom egyet ihletet keresve, de megvan... A szunyogok szétcsiptek... Szóval komira éhes vagyok..:D Szerintem elég hamar összehoztam, nem?:D
Szeretlek titeket, és és komikat!!*.*

42. fejezet - Lustizzunk

-Oké – hajoltam el és felkaptam a rövid gatyóm és egy trikót. Hallgatózni kezdtem, Alice és Jaspert nem akartam megzavarni. Oké, inkább nem hallgatózom – mosolyogtam.
Elkezdtem Rosalie szekrényeiben kutatni.
-Megvan – sikkantottam fel. Kivettem a hajvasalót.
Remélem nem átkozta meg vagy valami…- gondolkodtam, mikor bedugtam a konektorba. Emmett az ágyon feküdt é engem bámult.
-Szeretnéd, hogy összeházasodjunk? – kérdezte egyszer csak. A hajvasaló megállt kezeim között.
-Miért is? – kérdeztem, de nem mertem rá nézni.
-Kíváncsi vagyok – suttogta.
-Igen szeretném, de ha te is úgy gondolod várhatnánk… - néztem felé.
-Oké – mosolygott.
Folytattam hajam egyenesítést. Majd a kezembe vettem egy szemceruzát és kihúztam a szemem.
Pár percig ültem a tükör előtt és magamat bámultam, aztán Emmett mellé feküdtem. Ő szorosan megölelt.
Nem tudom mennyi ideig feküdtünk ott, egymást ölelve, némán, de nagyon elveztem. Az ilyen csendben töltött percek hoztak miket közelebb egymáshoz.
-Nem vagy éhes? – simított végig hasamon.
-Egy picit – mosolyogtam és egy puszit nyomtam ajkaira.
-Akkor jöjjön hölgyem – fogta meg a kezem és felhúzott az ágyból. Nem engedte el kezem.
-Jó reggelt – mosolyogtam Esmére, aki furán viszonozta.
Vörösbe váltott az arcom, ahogy rájöttem miért.
-Eszek valamit – mentem a konyha felé.
Emmett mosolyogva jött utánam.
-Miért kellett ezt csinálnunk? - ütöttem mellkasát. – Úgy utálnálak, ha tudnálak – fordultam a szekrény felé, majd kivettem a müzlit, és a hűtőből a tejet.
-Na csináld ezt Liz. Hiszen te is hallod Jasperéket, én is szoktam hallani Esmééket is. Nincs ebben semmi a mi családunkban... – ölelt át. Megnyugodtam szavaitól és közelségétől.
-Képzeld tegnap kimondta Adam a nevem! – vigyorogtam. – Olyan édes volt – lapátoltam a müzlit.
-Remélem Esme nem hargszik… - suttogtam nagyon halkan.
-Nem, ő nem olyan. Örül és hálás, a sok segítség miatt – tette óriási kezét combomra.
-Nem tesz semmit – mosolyogtam majd falatoztam tovább. Babasírásra lettem figyelmes, Esme már szalad is.
Hallgatóztam.
-Csak éhes – mosolygott Esme már mellettem-.
Tegnap óta megint nőt pár centit.
-Váó – suttogott Emmett a babát bámulva. Hiszen vagy tíz centivel nagyobb… - vizsgálta a babát.
-Gyorsan nő – suttogta Esme, miközben a babatápot vette ki egy kézzel a hűtőből.
-Madjd én megcsinálom – mosolyogtam.
Pár perc múlva a kis Adam már jóízűen falatozott. Megzabálom…
Esme megfürösztötte Adamot, majd egy közös játszás következetett. Mindenki letelepedett a nappaliba és az előtte kiporszívózott szőnyegen a kissráccal játszottunk. Emmett egy macival brümmogott neki, ez volt az egyik kedvence. És nekem is, hiszen szerelmem nagyon jól bánta kicsivel, ahogy fogta, ahogy magyarázott neki, ahogy mutogatott. Nagyon jó apa lesz – állapítottam meg sokadjára -.
Alice, Vani, Jerry és Jasper a kanapékon foglaltak helyet és beszélgettek valamiről. Esme és Carlisle mosolyogva bámulták Emmettet a kacagó Adammal, a szőnyeg egyik távolabbi részénél.
Órákig játszottunk, a baba körbejárt, majd az én karjaimban elaludt.
-Holnap elmegyünk vásárolni Vanival – mosolygott rám Alice. – Te is jösz? – nézett rám kérdőn.
-Én most nem, ha nem baj –öleltem meg barátnőm.
-Oké. Veszünk neked valamit – vigyorgott.
-Miért is? – mosolyogtam kérdőn.
-Csak – nevetett.
-Oké . Mi megyünk – léptem Alice mellé és megöleltem.
-Ha bármi van hívunk – kacagott, minden nap elmondott mondat.
-Oké –mosolyogtam, majd Emmett átölelte derekam és megindultunk haza.
-Hogy-hogy nem mész el vásárolni? – kérdezte Emmett mikor beszálltunk a kocsiba.
-Nincs kedvem, álmos vagyok – mosolyogtam rá.
-Sajnálom, ha kifárasztottalak – nézett rám bocsánatkérően.
-Nem, azzal semmi baj. Elég rosszul alszom a plüssmacim nélkül – vigyorogtam.
-Értehető – kacagott.
-Miért Alice ágyába aludtál? – kérdezett tovább.
-Abba volt kedvem – mosolyogtam.
-Miért? –kérdezte. – Őszintén.
-Nem akartam abba az ágyba aludni, ahol te és Rosalie…
-Értem – suttogta. – Sajnálom, erre nem gondoltam. Majd átalakíthatnánk… - fogta meg a kezem.
-Igen, jó ötlet – mosolyogtam rá.
Hazaértünk és bedőltem az ágyba, pár perc múlva már aludtam is. Most egy esküvőn voltam, a sajátomon. Rajtam és Emmetten kívül csak Alice, Jasper és a pap volt. Valami tengerparton voltunk. -Elizabeth Swan örökké szeretni fogod, jóban, rosszban az itt megjelent Emmett Cullent? – Igen -. -És te Emmett Cullen örökké szeretni fogod, jóba, rosszban az itt megjelent Elizabeth Swant? –Igen-. Mosolygott szerelmem. – Húzzák fel a gyűrűt. – Lassan felhúzta mutató ujjamra az aranygyűrűt, majd én az övére. – Csókoljátok meg egymást. - Lassan falni kezdtük egymás ajkait.
Az kép eltűnt helyette egy tengerparton sétáltam mosolyogva, szerelmem kezét szorítva és a hasam gömbölyödött. Gyönyörű voltam, a szemem csillogott a boldogságtól, az arcom két oldalán piros foltok voltak, a szám telt és vörösen csillogott. A hajamban egy fehér virág volt.
A kép eltűnt, ébredezni kezdtem…
-Jó reggelt csipkerózsika – csókolt meg Emmett.
-Szia- vigyorogtam. – Képzeld mit álmodtam…
-Mit szerelmem? - simított végig a hajamon.
-Elfelejtettem, pedig nagyon szép volt – dőltem mellkasára és gondolkodni kezdtem, de nem jutott eszembe semmi. Úgy idegesített.
-Mit szólnál, ha ma lustiznánk? – néztem szerelmem arcába. – Nincs kedvem semmihez… - fordultam hasra és beletemettem fejem a párnába.
-Nekem megfelel – ölelte át a derekam.
-Haragszol ha alszok egy picit?- suttogtam félálomban.
-Nem, aludjál csak – nevetett.

Mikor felkeltem nem volt mellettem senki.
-Emmett – sipítottam fel.
-Lent vagyok – nevetett. – Mindjárt megyek cicus.
-Siess – suttogtam magam elé. Majd letoltam a farmerom, iszonyú kényelmetlen volt alvásra.
Tojás illat ütötte meg az orrom. Csak nem?! – vigyorogtam.
-Jó reggelt, így délben szerelmem – jött be Emmett mosolyogva egy tálcával, amin egy pohár narancslé egy szál vörös rózsa és egy tányértojás díszelgett.
-Sütöttél nekem tojást?! – csókoltam meg.
-Próbáltam, de kostóld meg – szúrt a villára egy harapásnyit és számba irányította. Kicsit összerágtam, majd lenyeltem. Emmett félve nézett.
-Nyugi, nagyon fincsi – nevettem. – Köszi – pusziltam meg az arcát.
Fél órán keresztül etetett.
-Megtudnám szokni – suttogtam mikor lehúztam a gyümölcslét.
Bemászott mellém, majd ránk húzta a takarót.
-Előbb, ég volt rajtad nadrág – simított végig combomon.
-Az előbb – vigyorogtam, majd ajkaira hajoltam és csókolni kezdtem.

Jó úton - Kiengesztelés

Sziasztok lányok! Elég későn értem ide, de nagyon nem volt kedvem írni, aztán elkezdtem, aztán elég hamar sikerült;) Alicenek küldöm a feji, hiszen ő kért egy kis sütit;D. DE persze mindenkinek ajánlom, szerintem aranyos lett, és akik megvoltak botránkozva a szüléstől azoknak egy kis állapot javító;). Köszönöm a komikat. Adam képét, Esme és Carlisle közös képe alatt találjátok;). Véleményeket.*.*

41. fejezet - Kiengesztelés

Két hét telt el, mióta kibővült a Cullen család, Adammal.
Olyan édes a kis poronty, ha ránézek egyszerre kap el a sírhatnék, hogy nekem nincs ilyen csodám, és a vigyorgás, hogy milyen édes.
Hihetetlennek tartom, hogy majdnem négy hónapja vagyok együtt az én Mackómmal, de én nem estem teherbe. Hiszen Esme és anyu is egy szeretkezés után… De én nem.
Fiúk, Adam kivételével elugrottak vadászni, mi meg csajos estét tartunk. Alicere újra rájött a királynősdi, ami körömfestésből, sminkelésből, hajformázásból áll. Csak mosolyogtam Alice aktivitásán, Esme épp Adamot etette bébi étellel. Vani körmén pedig Alice szorgoskodik, én csak bámulok ki az ablakon.
Nem akarom, hogy lássák a fájdalmat az arcomon, mert én is éreztem, hogy eltorzul a mosolyom.
Elkenődésem talán azért jelentkezett ilyen erősen, mert szerelmemet már két napja nem láttam. Hajnalban érkeznek, végre.
-Lizi! Elizabeth Swan – hallottam, hogy Alice a nevemet ismételgeti.
-Öhm – fordultam hátra, mosolyt húzva arcomra. – Igen? – néztem Alicet, amint épp a földön guggol Vani lábánál. Mindenki engem nézett.
-Csak elgondolkodtam, mit kérdeztél? – mosolyogtam barátnőmre. Mire ő visszafordult a körmökhöz, Vani Alicet nézte, Esme pedig a kezében tartott több hetesnek tűnő bébit vizsgálta.
-Liz – suttogta Adam.
-Megszólalt! Megszólalt – ugrott fel Alice.
-És az én nevem mondta ki – vigyorogtam, majd Esme arcára néztem. Kissé féltem reakciójától, hiszen azt kellett volna először mondania, hogy anyu, vagy apu. Esme csak rám mosolygott, majd kezembe adta a fiúcskát. És boldognak tűnt, talán nem haragszik.
-Prücsök – mosolyogtam, és megcsiklandoztam hasát. Mire gurgulázva nevetni kezdett.
Pár perc múlva már aludt karjaimban, átnyújtottam Esmének, majd zuhanyozni indultam. Alice szobájában aludtam, hiszen nem akartam Emmették ágyában aludni, ahol szeretkezett Rosevel olyan furcsának tűnt volna számomra. Alice persze rögtön vette a lapot és felajánlotta az ő ágyukat, igaz itt meg ők szerelmeskednek, de az valahogy nem nyomasztott.
Alice kitalálta, ha hazajönnek a fiúk Rose és Emmett szobáját, Lizi és Emmett szobává alakítjuk. Csak mosolyogtam a megfogalmazáson, de tetszett.
Zuhanyzás után elköszöntem, a lányoktól, majd párnámra, vagyis Alice párnájára hajtottam fejem. Elég nyugtalanul aludtam Emmett nélkül, napok óta csak pár órát és azt is forgolódva. Többet nem mehet el vadászni napokra nélkülem. Ez volt utolsó gondolatom, és elmerültem a sötétségben.
Álmomban megint babáztam, egy édes kisfiút tartottam karjaimban, Emmett pedig engem ölelt át és mérhetetlen szeretettel vizsgálta a karjaimban fekvő fiúcskát. Majd a kép változott egy kislányt tartottam kezeim között, Emmett pedig egy három-négyéves kisfiúval játszott. Olyan édesek voltak és mindkettőjük arcán ott volt az a tipikus Maci mosoly.
Következő pillanatban felültem az ágyban, a szoba üres volt. Hangosan lihegtem, majd lerúgtam magamról a takarót és felpattantam, reménykedve, hogy már hajnal van, és bármelyik pillanatban ölelhetem szerelmem.
Lassan lesétáltam a nappaliba, senki sem volt ott. Hallgatóztam. Ruhák súrlódása, valami koppanása, víz csobogása, és halk szuszogás.
-Nem jöttek meg – suttogtam, majd a konyha felé vettem az irányt. Kivettem a tejet a hűtőből és kiöntöttem egy bögrébe, az üres dobozt széthajtogattam és a kukába dobtam.
Leültem a nappaliba és kortyolgatni kezdtem, égette a torkom, hideg volt.
Alice esküvői újságaihoz nyúltam és nézegetni kezdtem a ruhákat, nem is tudom miért, csak spontán jött.
Hasra feküdtem a kanapén és lapozgattam. Nem néztem senkinek, nem képzeltem bele magamat, csak néztem.
Szerettem volna, hogy Emmett feleségül vegyen, de nem éreztem sürgetőnek.
Beszélgetésre lettem figyelmes az ajtóból.
-Ne izélj már Emmett – hallottam meg Jasper nevetéséz.
-Halkabban – suttogta Carlisle.
-Igen, Jasper felkeltet Lizt - csak mosolyogni tudtam szerelmemen.
-Sziasztok – mosolyogtam a négy fiúra, Emmett, Jasper és Jerry tiszta sár volt. Carlislének a nadrágja alja volt csak vizes.
-Lizi – vigyorgott szerelmem. – Neked nem aludnod kéne? – nézett rám, amint pizsamában és plédbe burkolózva állok előtte.
-Nem. Agy egy csókot, aztán fürdés – odahajolt hozzám és már a keze megindult volna derekam felé.
-Ne koszolj össze – léptem hátrébb.
-Igen fiúk, fürdés – mosolygott Alice a lépcsőről.
Következő pillanatban szerelmem felkapott és az felszaladt az emeletre.
-Emmett! – ütöttem mellkasát. - Most fürödhetek meg.
-Ez volt a cél cicus – csókolt meg lágyan, majd egyre vadabbul.
-Emmett, mindenki hallani fogja – sóhajtottam, miközben nyakamat csókolta.
-Nem baj, ideje megszokniuk – húzta le a gatyám.
-Maci, én nem akarom, hogy halják – suttogtam, bár már engem sem sok választott el, attól, hogy rávessem magam és a fürdőszoba közepén megerőszakoljam. Nem lenne erőszak, kuncogtam magamban.
-Majd csöndesek leszünk – húzta le a pólóját.
-Mikor voltunk mi csöndesek? – nevettem.
Már kicsatolta nadrágját, majd letolta és ledobta magáról.
Lélegzetem elakadt, ahogy izmait megpillantottam. Hihetetlen izomkolusszusa, még mindig feltüzel és nem tudok vele betelni.
Következő pillanatban már felemelt, lábaimat reflexszerűen kulcsoltam derekára, majd belépett a zuhany alá. Ágyékom ágyékának nyomtam és egyszerre nyögtünk fel.
-Ennyit arról, hogy halkak vagyunk – csókoltam végig állán.
-Nem nagyon érdekel – markolt bele fenekembe.
Majd megnyitotta a csapot és a kissé meleg víz már áztatta is bőrünket. Miközben vadul taperoltuk egymást, rajtam már csak bugyi rajta már semmi sem volt. Ajkával mellemen szívta, kezei pedig combomat simogatták, én pedig haját túrtam vagy hátát simogattam.
Lehúzta rólam a bugyit majd, végig simított testemen, újra felemelt és belém hatolt, a zuhanyfülke oldalának nyomva, gyorsított a tempón. Egyik kezemmel nyakába kapaszkodtam, másikkal a vizes falon próbáltam kapaszkodni. Mikor éreztem, hogy közeleg a gyönyör szájához hajoltam és megcsókoltam. Majd mellkasának nyomtam ajkam, hogy elfojtsam feltörő sikolyom.
Pár másodpercig ölelkezve álltunk, majd kicsusszant belőlem. Gyorsan letusoltunk, közben pár szenvedélyes csókot váltva, majd kiléptünk.
-Lemész a bőröndömért?! Nincs mit felvennem, néztem a csurom vizes pólómra és bugyimba, és pedig egy törölközőbe csavartam magam.
-Persze cicus – nyomott egy csókot a számra. Odadobtam neki egy fehér boxert, egy fehér gatyát és egy fekete pólót. Fehér gatyában igazán sexi volt, vizsgáltam fenekét, amint kilépett az ajtón.
Kop-kop
-Gyere – suttogtam. Jasper lépett be, hát nem rá számítottam.
Elégé végignézett.
-Jasper?! Épp a barátnőm bámulod – lökte arrébb az ajtóból szerelmem Jaspert.
-Ohm, bocsi – fordult meg majd elviharzott.
-Jasper, - léptem ki az ajtón. –mit akartál?
-Semmit nem fontos – lépett be Alicel közös szobájába. Pár másodpercig ott álltam lefagyva.
-Gyere már be - húzott be szerelmem. – Azt akarod, hogy Carlisle is megnézzen – nézett rám dühösen.
-Mi baj Macim? – simítottam végig gyönyörű arcán.
-Utálom, ha rajtad legeltetik a szemüket – suttogta idegesen.
-De csak a tiéd vagyok, ezt vésd a fejedre – tettem kezem a mellkasára.
-Igaz – mosolygott, majd vizes hajamba túrt, és megcsókolt.
-Emmett – nevettem. – Had öltözzek fel.
-Miért? Szereted, ha levetkőztetlek? – vigyorgott, majd a törölköző aljától felfelé haladt a keze oldalamon.
-Emmett! – húztam ki kényeztető kezét. – Nem szeretkezhetünk egész nap – nyomtam ez csókot ajkaira. Majd a bőröndöm mellé guggolva, tiszta fehérnemű után kutattam. Megvan.
-Legalább, had nézzem – mosolygott boci szemekkel.
-Legyen –suttogtam. – De gyere be a fürdőbe, mert valaki ránk nyit.
-Oké – udvarissan előre engedett az ajtóban.
-Tudod, hogy miért engedik a férfiak előre a nőket?! – nézett rám kajánul.
-Mert udvarissak?! – néztem rá mosolyogva, miközben felhúztam a bugyim, a törölköző még rajtam volt.
-Hogy megnézzék a fenekük – kuncogott.
-Emmett, nem lehet, hogy csak te? – néztem rá mosolyogva. – De remélem, akkor csak engem engedsz előre – nevettem.
-Van pár kivétel, ha rokonról van szó – mosolygott.
-Oké, Esmét előre engedheted… - öleltem át, most már egy melltartóban és tangában.
-Oké, de öltözz fel, ha nem akarod, hogy most rögtön magamévá tegyelek – suttogta a fülembe-.

Jó úton - Megérkezett

Sziasztok! Mivel ez előző elég függővég lett, és mivel kettőt sikerült össze dobni, itt a második feji, hogy mindenki tudjon aludni. Esme jól van;)
Izgatottan várom a véleményeket, szülést még nem vezettem le - papírra sem xD-.
Szeretlek benneteket, köszönöm a komikat. Még mindig boldog névnapot Alice;).

40. fejezet - Megérkezett

Mindenki felszaladt az emeletre.
-Ti maradjatok itt – mutattam a fiúkra. – Vani hozz töröközőket, Alice meleg vizet – én pedig bementem a szobába.
-Ssss, drágám – motyogta Carlisle. Esme mellett térdelve. – Ki kell vennünk, eltört két vagy három bordát- mondta nekem.
-Oké, mit csináljak?! – álltam ott megijedve.
-Felkell vágni a hasát – motyogta Carlisle. – Most kapsz egy erős fájdalomcsillapítót – motyogta Esmének, akinek mindedig össze voltak szorítva a fogai.
-Oké – suttogta.
-Itt van a víz – lépett be Alice egy lavór vízzel.
-Itt vannak a törölközök… - tette la Vani az egy tucat törölközőt.
-Oké, körülbelül fél órára kiüti ez Esmét – motyogta Carlisle. – Edward is most nincs itt - fortyogott.
-Menni fog Carlisle – suttogtam. –Nyugodj meg, én kijártam egyszer az orvosit.
-Az előnyös – mondta már nyugodtabban.
-Szikét – odanyomtam a kezébe az említett tárgyat.
-Senki se lélegezzen! – suttogtam.
Vér ömleni kezdett.
-A burkot csak a fogaddal tudod – motyogtam.
Majd az is megtörtént, undorító volt. Vér, vér mindenhol.
A méregtől meg fog gyógyulni. Atyám – majd elhánytam magam-. Alice és Vani inkább nem néztek oda. Jobban tették. Alice Esme kezét szorongatta. Vani pedig a padlót fixírozta idegesen.
-Tessék – nyomta a kezembe a csupa vér babát.
-Rendben lesztek?! – kérdeztem az ajtó előtt. A baba nem sírt, ezért megijedve kezdtem vizsgálni.
-Megleszünk – motyogta Carlisle.
-Miért nem sír?! – kérdezte Alice.
Megnéztem az undorító masszával terített gyereket, aki kíváncsian vizsgálta arcomat.
-Rendben van – mosolyogtam majd átléptem a fürdőbe. Óvatosan elkezdtem fürdetni langyos vízben. Édesen mosolygott rám.
-Fiú – sikítottam fel, mindenkivel közölve a tényt.
-De aranyos vagy – simítottam végig testén a törölközővel. Mire gurgulázva nevetni kezdett.
Magamhoz ölelve elindultam kifelé, Esme hasa már kezdett összeforradni.
Carlisle idegesen vizsgálta szerelmét, aki verő vérben feküdt.
-Alice gyere ki velem… - suttogtam.
-Oké – suttogta éjfekete szemekkel. Éhes volt.
Kiléptünk az ajtón a fiúk ott ültek sorban, mikor kiléptünk mind a hárman felpattantak.
Mindenki ámuldozva bámulta a kis jövevényt.
-Alice most te vigyázol rá. Nekem vissza kell mennem – mosolyogtam.
-De..én nem is tudom, hogy kell… És ha összeroppentom.. Lizi én nem merem megfogni – nézett rám ijedten.
-De – nyomtam a kezébe.
-Biztosan fogd, de ne szorítsd. Megy ez, ha elkezd sírni kezdj el járkálni…. – mosolyogtam rá. Ő meglepődve bámulta a karjaiban mosolygó fiú.
-Pár perc és jövök – léptem be az ajtón.
-Vani menny csak ki. Az ajtó mögül is ennyi, visszaváltoztatni – mosolyogtam.
Kisétált.
-Carlisle, nincs baj. Most már rendben lesz - mosolyogtam.
-Biztos?! – kérdezte félve.
-Te vagy az orvos, az anyuka javuló félben – mosolyogtam. – Menny ki, nézd meg a fiad. Én elrendezem ezt – mutattam a vérre.
-Megtennéd?! – nézett rám kérdőn.
-Menny már – löktem rajta egyet.
Elővettem a fürdőszobából egy óriási kukászsákot, majd bele kezdtem nyomkodni a véres törölközőket, takarót, párnákat.
Levettem Esméről a szakadt ruhát, megfürdettem, persze nem volt könnyű, hiszen nem volt magánál. Majd a véres lepedőt és egyebeket is a zsákba gyömíszőltem. Adtam Esmére egy tiszta ruhát. A hasán a seb alig látszódott. Majd felmostam a padlót, persze rengeteg súroló segítségével.
Levettem a véres pólóm és a zsák tetejére nyomva, bekötöttem a zsákot. Megmostam a kezem.
Majd Emmett jött be egy pólóval a kezében.
-Alice küldi – mosolygott.
-Köszi.
Esmét vizsgálta.
-Mennyünk ki – mosolyogtam majd magam után húztam.
-Én bemegyek Esméhez, adta át a kezembe Carlisle a kisfiút.
-Oké – suttogtam.
-Szia – simítottam végig a baba arcán.
Alice és Vani mellém állva vizsgálták a kis tüneményt.
-Nem is hasonlít rájuk… - suttogta Vani.
-Lehet ilyen szeme volt valamelyiküknek. És az orra hasonlít Carlislére – motyogtam.
-Igen, tényleg – suttogta Alice.
-Szerintem bolondnak néz minket – néztem a kicsi szemébe. Mire kacagni kezdett.
-Ennél nem is lehetett volna egyértelmübb a válasz – kuncogtam.
-Szerintem álmos - motyogta Alice. – Sokat pislog.
-Uhum, lehet – mosolyogtam.
Átsétáltunk a gyerekszobába és óvatosan betettük az ágyba. Pár perc múlva el is aludt karjaimban, majd betettem a babaágyba.
-Igazad volt – suttogtam Alicenek, aki csak vigyorgott. Mindenki köré gyűlt és bámultuk a csöppséget.
-Sziasztok – hallottuk meg Esme hangját.
-Hogy vagy?! – kérdeztem suttogva. Miközben ő a babáját vizsgálta.
-Jól, köszönöm – nézett rám hálásan.
-Mi magatokra hagyunk titeket - fogtam meg Alice és Vani kezét, mégis az ő gyerekük. – Fiúk – szóltam nekik. – Gyertek.
Atyám a három férfi egy babáért ennyire oda lenni. Liz te is ennyire oda meg vissza vagy. Vágtam magam fejbe, persze csak gondolatban.
-Adam Cullen – suttogta Esme, és mosolyogva Carlislére nézett. Akinek szemében végre csak boldogság csillogott.

Jó úton - Készülődés

Sziasztok lányok! Ezzennel boldog névnapot Alicenek!:D Köszönöm nyinykének a vicceket, és Mukinak a képeket. És mindenkinek, aki komizott!:D
Nagyon köszi a sok-sok komit!
Szeretlek benneteket, puszi.
ui.:Ja és a díjért BellaCullenek:P

39. fejezet - Készülődés

-Szerintem csodás lett – mosolyogtam Alicere a babaszobában.
-Kár, hogy nem tudjuk fiú vagy kislány – görbült le barátnőm ajka.
-Szerintem fiú lesz – mosolyogtam rá. – És amúgy független szobát csináltunk – öleltem át.
-Gyönyörű lett – bólogatott.
-Márcsak a baba hiányzik – nyomtam egy puszit Alice arcára.
-Van benne valami… - mosolygott.
-Már csak napok kérdése – vigyorogtam.
-Áhh lányok, gyönyörű lett – mosolygott Esme. Gyönyörű kismama volt.
-Carlisle?! – kérdeztem mosolyogva, miközben odamentem hozzá és gyengéden megöleltem.
-Elment vadászni, amúgy nem mernék felkelni – kuncogott.
-Kérsz valamit? – kérdeztem. Reflexerűen hasát simogatta.
-Vért?! – kuncogott Alice, mire rúgott a baba egyet.
-Igen, úgy látszik ő éhes – mosolyogtam. - Alice fektesd vissza mielőtt Carlilse leszedi a fejünk – mosolyogtam barátnőmre majd lerohantam a konyhába.
-Hééé, egy csókot sem kapok – hallottam meg szerelmem hangját.
-Egy perc szívem - vigyorogtam.
Sosem voltam ilyen boldog, mindenem megvolt. Szerető család, szerelem, barátnő és egy kisbaba, ami már hamarosan kipottyan. Igaz nem az enyém, de sebaj, Esme csak nekünk is hagy belőle egy picit.
Már most látom, hogy milyen kis elkényeztetett gyerkőc lesz, mindig ott lesz valaki mellette.
Kiöntöttem egy pohár vért, bel tettem egy szívószálat.
Odasétáltam szerelmemhez, nyomtam egy csókot az ajkaira, aki kapott utána.
-Huuu – halottam meg Jerry és Jasper hangját, akik nevetve vizsgáltak minket.
Mostanában Jerry és Vani is lógott egy kicsit velünk. Ők egy fura páros voltak, hiszen mindketten csendes típusba tartoztak. Persze volt mikor Vani is elkezdte és alig tudta abbahagyni…
-Csak féltékenyek vagytok – vigyorgott szerelmem, mikor elindultam fel az emeletre.
Biztos, hogy nem rám, hiszen a ruhámon festékcseppek voltak, a hajam kissé kuszán állt, hajpántom már majdnem lecsúszott. A combközépig érő farmerom pedig már szakadozott. – Az elmúlt három hónapban, sokszor festettünk. Az egész házam felújítottuk, új bútorokat szereztünk be. Alicel móka és kacagás volt az egész napos hajsza is.- Csak nem legújabb Newyorkeres cuccban fogok festeni.
-Tessék – nyomtam Esme kezébe a poharat.
-Sziasztok lányok – repült be az ablakon Carlisle. Én pedig csak mosolyogni tudtam, olyan boldog volt, bár izgatottság és félelem is kiolvasható volt szemeiből.
Megértettem minden érzelmet, boldog volt, mert Esme is boldog és valóra válik ez álom, izgatott, hogy milyen lesz a gyereke, és félt, hogy mi lesz Esmével.
-Carlisle – mosolyogtam.
– Megnézed a szobát? - nézett rá Alice boci szemekkel.
-Persze, Esme te már megnézted ugye?! – ingatta a fejét. Szerelme csak bocsánatkérően nézett.
-Ott lent, gyertek nézzétek meg mit alkottunk – kiáltottam le.
-Megyünk – halottam meg Vani hangját.
Mindenki mosolyogva vizsgálta az apró szobát.
-Köszönöm lányok – ölelt meg minket Carlisle.
-Örülünk, hogy mi megcsinálhattuk – nevetett barátnőm.
-Nagyon tetszik – ölelt meg szerelmem.
Mindenki mosolyogva nézegette pár percig majd, mindenki kiment Emmett és én maradtunk csak.
-Otthonra is ilyet akarsz? - mosolygott szélesen.
-Lehet – bújtam hozzá. – Bárcsak ott járnánk már… - suttogtam.
-Nyugi, ráérünk. Nem fogunk megöregedni… Örökké valóság a milyénk… - csókolt lágyan. – Persze attól dolgozhatunk rajta… - kuncogott.
-Maci – nevettem fel. – Mennyünk haza letusolok, aztán jöjjünk vissza. Vagy te mardhatsz is – indultam ki az ajtón.
-Ne, hogy már itt hagy – fogta meg a kezem.
-Papucs! – szólt utánunk Jerry és Jasper.
-Tudnátok mit fogunk csinálni… - kacsintott a fiúkra.
-Arról ne is álmodozz - mosolyogtam rá. – Sietünk vissza.
Bentről hangos nevetést lehetett hallani.
-Ahh.
-Esmének már bármikor beindulhat a szülés és szükség van rám.
-Tudom, csak olyan dögös vagy festékesen – simított végig hajamon.
-Neked egy kukászsákban is sexi lennék – nevettem.
-Ha feszülne testedre, és semmi nem lenne alatta… - révedt el a tekintete.
-Macikám, sátrat ver a gatyód – nevettem rá.
-Látod mennyire kívánlak… - suttogta mosolyogva.
-Húsz percünk van rá – szóltam ki a fürdőből, miközben hajamat mostam, és borotváltam a lábam.
-Okés. Bemehetek?! – hallottam szerelmem izgatott hangját.
-Még ne… - mosolyogtam. Gyorsan kiszálltam, megfésültem a hajam egy szál törcsiben kinyitottam az ajtót. – Itt vagyok – ugrottam a nyakába.
Lábamat dereka köré kulcsoltam, ő pedig fenekemnél fogva megtartott.
-Cicus – csókolta a nyakam. Tizenkilenc és fel perc múlva már egymás mellett feküdtünk és lihegtünk.
-Mond, hogy nem érte meg – simított végig a hátamon.
-De – remegtem bele érintésébe. – Öltözz, mindjárt jövök – sétáltam vissza a fürdőbe. A hajam egy gyors lófarokba fogtam.
Majd gyorsan felöltöztem, beraktam egy kisebb bőröndbe pár ruhát, sminkkészletet.
-Mehetünk?! – vigyorgott Emmett.

-Igen – csókoltam meg lágyan. Majd bepattantunk a kocsimba, és rátapostam a gázra.
Semmi sem történt, mindenki nyugisan ült és beszélgetett. Szóval nem késtünk el…
-Alice?! Kölcsönveszem a hajvasalód– mosolyogtam rá.
-Nem, mert én akarom kivasalni a hajad – vigyorgott.
-Oké – mosolyogtam.
Egész délután így ment, kivasalom a hajad, most én a tiéd, kifestem a körmöd, most én a tiéd. Barátnőmmel nagyon elszórakoztunk, mint két nyolcéves kislány, aki hercegnőset játszik.
Emmett, Jasper pedig sakkoztak, vagy malmoztak. Bár szerelmem egyszer sem nyert.
-Nem hiszem el – pattant fel.
-Majd én – ugrottam fel, miután kijátszottuk magunkat.
-Jasper egy sakk?! – vigyorogtam rá.
-Úgyis én nyerek – vigyorgott.
-Csak szeretnéd – kuncogtam.
-Oké – állította fel a bábuit.
Mindenki körénk gyúlt és vagy fél órája játszottunk, mikor hangos sikkantást lehetett fentről hallani. Esme.

Babaszoba:


Lizi ruhája -miután átöltözött-


Lizi házában átalakított fürdő - ami kék, az vörösnek kell képzelni:) -

Lizi hálószobája:
Nappali:

Köszönöm BellaCullen, nagy örömöt szereztél;).

1.Köszönd meg.-pipa
2.Rakd ki a blogodba.-pipa
3.Írj magadról három dolgot. - pipa
4.Add tovább legalább három embernek. - pipa.
5.Hagy üzenetet mindenkinél akinek tovább adtad. - szaladok!

3.
-Nagyon álmos vagyok xD
-Imádok írni, majd utána visszaolvasni a komikat! - Szóval komizzon mindenki! -
-Öt dolog amit imádok: tornacsukák minden mennyiségben, körömlakk- neon színek -, rózsaszín - persze csak mértékkel -, eső - hangja és illata - , túrórudi;) - persze óriás:D -.

4.
-Melody és Nilla
-Muki^^
-Vivi