Rászolgálva - Búcsú és utazás

Sziasztok, rászolgáltatok erre a fejezetre. Köszönöm a komikat lányok! És újabb híreim vannak, egy jó és egy rossz.
Kezdjük a rosszal, jövő héten már be leszek táblázva, nem biztos, hogy 3 feji összejön. Amúgy meg szeptembertől nem ígérek semmit, nem tudom mennyire megy majd a suli meg minden. Ha meg lesz szabadidőm lehet, nem írni akarok majd. Tudjátok 0.-os leszek. Csak a bejárás oda egy óra és vissza.:/ Szóval lesz dolgom...
Akkor jöjjön jó jó hír.:)
Sokaknak mondtam, hogy ez a könyv kb. 20 feji lesz, szerintem nem férek bele 20-be szóval több fejezet lesz. És persze gondoltam részletezem a szigeten történteket:D
Köszönöm a komikat, lehet van a fejezetben pár hiba, hiszen hajnalban írtam;). Puszi, đóri.

1. fejezet - Búcsú és utazás

-Jó reggelt szerelmem – csókolta meg szerelmem ajkaimat. Nem ez nem is volt csók, inkább egy hosszú puszi.
-Neked is – vigyorogtam rá álmosan, hiszen még csak hajnal volt. Mellkasához bújtam, majd beleszippantottam pólójába. Pár pillanat múlva visszaszunyókáltam.
-Liz, fel kell kelned – hallottam meg Alice hangját.
-Hogy a fenébe kerülsz ide? – nyitottam ki álmosan a szemeim.
-Itt lakom – vigyorgott miközben lehúzta rólam a takarót.
Szerencse, hogy van rajtam pizsama.
-Alice, kérem a takaróm - motyogtam Emmetthez bújva. Közbe a lepedőt magamra terítettem.
-Liz! Minden rendben? – kérdezte barátnőm.
-Nincs semmi sem rendben. Nincs takaróm, Emmett pedig nagyon hideg – motyogtam majd újra visszaszunyókáltam.
-Emmett csinálj már valamit! – hallottam meg barátnőm könyörgését.
-Mi a baj drágám? – lépett be Jasper is és Edward.
Edward hangosan nevetni kezdett.
-Lizi! – hallottam meg szerelmem suttogását. – Gyere – ragadott meg, majd karjaiba kapott.
-Mi csinálsz? – kérdeztem ijedten mikor belépett a zuhany alá. – Csak ne hideget – bújtam mellkasához.
-Emmett! – sikkantottam fel.
-Sajnálom – suttogta bocsánatkérően. –Vedd le a ruháid – motyogta zavartan miközben fehér pólóm nézte, ami kissé átlátszott.
-Oké – suttogtam, majd pár perc alatt letusoltam. Majd fogat mostam, a hajam gyorsan megszárítottam, kissé hullámosan omlott vállaimra. Arcfestéket nem tettem fel, mivel még mindig nagyon álmos voltam.
-Szia – csókolt meg lágyan Emmett.
-Szerelmem – vigyorogtam.
-Nagyon álmos vagy? –simított végig szemem alatt.
-Egy picit – motyogtam.
-Pedig nem nagyon tervezett pihenést – nevetett Edward a folyosóról.
-Edward! – morgott szerelmem dühösen.
-Mennyünk, szükségem van… - léptem ki a folyosóra.
-Egy kávéra – nyomta kezembe Alice a forró nedűt.
-Köszönöm – mosolyogtam.
Emmett lehozta a három bőröndöt az emeletről. Az alvó gyerekek arcára nyomtam egy-egy puszit.
Esme a kezembe nyomott pár szendvicset majd mosolyogva elköszöntünk mindenkitől.
-Jó szórakozást – ölelt át Jasper.
-Legyetek rosszak! – suttogta Alice, miközben a nyakamon lógott.
-Vigyázzatok magatokra – ölelt át szorosan Esme.
Carlisle csak mosolyogva megölelt.
-Élvezzétek ki a szigetet – kacsintott rám.
-Azt hiszem fiúk – néztem Edwardre és Jasperre. – Emmett perverzsége ragadós – persze mindenki nevetni kezdett.
-Az nem jelenti azt, hogy nem fogok hiányozni – húzta ki magát sértődötten.
-Esme, ha bármi gond van hívjatok – mosolyogtam második anyámra.
-Köszönöm – ölelt szorosan magához. – Hiányozni fogtok.
-Persze, mivel még mindig Liz főz a legjobban – lépett ki az ajtón Adam pizsiben.
-Hé te meg? – öleltem át.
-Gondolom elbúcsúzom, mire hazajöttök úgysem ismertek meg – vigyorgott.
-Mennetek kell – mosolygott szomorúan Alice. Szorosan megöleltem még majd elhagytuk a házat.
-Ha vissza akarsz fordulni.. – suttogta Emmett öt perc múlva mikor már kiértünk Forksból.
-Dehogy akarok – szorítottam meg nagy mancsát.
-Biztos? – nézett mélyen a szemeimbe.
-Igen. Már alig várom, hogy ott legyünk – vigyorogtam.
-Én is – vigyorgott vissza kajánul.
-Emmett ugye nem akarod az egészet végig szeretkezni? – kérdeztem vonásait vizsgálva.
-Nem, más terveim vannak – mosolygott rám sejtelmesen.
-Tudod egy nőnek romantika is kell, nem csak kefélés orrba szájba – bámultam összekulcsolt ujjainkat.
-Nem vagyok elég romantikus? – kérdezte ijedten. – Nem vagyok jó?
-De szuper vagy, Emmett imádlak. Imádok veled lenni, beszélgetni, csókolózni, ölelni és persze szeretkezni is – pirultam el.
Mire szerelmem csábító mosolya megjelent arcán.
-Nem csak a szeretkezés miatt szeretnék a szigetre menni – mosolyogtam. – Egyszerűen szeretnék csak veled lenni, semmi más. Csak te és én.
-Azt csinálunk, amit szeretnél. Te vagy a legfontosabb nekem – suttogta szerelmessen.
-Köszönöm, szeretlek – vigyorogtam miközben végig simítottam kezén.
-Én is szeretlek – vigyorgott.
Telefonom pityegésére figyeltem fel.
-Sziasztok, itt Alice – hallottam meg barátnőm hangját. – Egyél a kocsiban a szendvicsekből, és egyikőtök sem idegeskedjen, mindketten jól fogjátok érezni magatokat. Vigyázzatok magatokra.
Már le is tette.
-Tessék – nyomta a kezembe szerelmem a szendvicset.
-Köszönöm – pusziltam meg kezét.
(..Két órával később..)
Pár perce szálltunk fel a gépre, minden rendben ment. Én ültem az ablak mellett, szerelmem a jobbomon és mellette egy fiatal srác.
-Jól vagy? – suttogta szerelmem miközben szorosan megölelt. Mellkasához bújtam és bele szippantottam pólójába.
-Igen. Nem haragszol, ha alszom? - néztem fel arcába.
-Dehogy – nyomott egy puszit a számra. Közben az a srác minket bámult.
Mellkasának dőltem és pár perc múlva elnyomott az álom.
Emmett szemszöge
Végre itt vagyunk, pár órányira szigettől. Olyan jó lesz kettesben lenni életem értelmével. A kocsiban teljesen megijedtem, hogy ő romantikát akar. Hát, ha tudná mivel készültem. Vigyorogtam miközben szuszogását hallgattam és arcát bámultam.
-Nagyon sexi – motyogta a srác mellettem, miközben szerelmemet bámulta. Mikor beszálltunk is túlságosan megbámulta, mit gondol magáról ez a gyökér?
-Öhm, öcsi mit mondtál? – kérdeztem a fiú arcába nézve.
-Jó bige – kacsintott rám.
-Épp a barátnőmről beszélsz – néztem rá dühösen.
-Bocsi – húzta be fülét farkát, ami maksz egy fülpiszkáló nagyságú lehet.
Szerelmem már több mint, egy órája aludt. Én csak gyönyörű arcát vizsgáltam.
Kérjük kapcsolják be az öveiket, hamarosan landolunk.
-Szerelmem – suttogta a fülébe.
-Hmm? – emelte fel fejét és szemeit dörzsölte.
-Mingyárt leszállunk – mosolyogtam rá, végig simítottam haján.
-Oké – motyogta, bekapcsolta az övét majd lábát kezdte el dörzsölgetni.
-Minden oké? – kérdeztem mozdulatait vizsgálva.
-Uhum, csak elzsibbadt a lábam – mosolygott, majd egy csókot nyomott a számra.
Egy óra múlva már a hajónkon voltunk. Én kormányoztam míg szerelmem a padon feküdt és bámulta az eget.
-Olyan boldog vagyok – sikkantott fel egyszer csak. Vigyorogva vizsgáltam szerelmemet.
Még sosem láttam ennyire felszabadultnak és boldognak.

Liz ruhája: