Jó úton - Bukta

Sziasztok! Rengetegen érdeklődtetek, mikor lesz friss. Hát itt van, megszületett. Kértetek Bella szemszöget kaptatok:). Van benne megint minden, Edward és Bella közös cselekvés még nincs, de majd lesz*vigyorog*.
Köszönöm a sok komit! Mindre válaszoltam, ha érdekelnek a válaszok olvassatok:D 15 emberke írt, és páran megint nagyon hosszúakat. Köszönöm nekik, bár nagyon örülök a pár sorosnak is. Viviinek külön köszönöm, amit a chatbe írt.:) És remélem Vikus, ha késve is, de majd örülsz;)
MINDENKINEK KÖSZÖNÖM, a komikat és a chatbeli sorokat. Szeretlek benneteket. Puszii
ui. És Vivinek és Nettynek küldöm a díjért cserébe:)

24. fejezet - Bukta

Esme szemszög
Valami tészta kell… - toltam a kocsit a sorok között. Hol lehet a tészta?
Nézegettem be a sorok közé, ismerős alakokat pillantottam meg. Emmett és Liz.
Csak nem beigazolódik a sejtésem? Mond, hogy igen.
Mikor Liz odalépett és megölelte, Emmett pedig a fejét Liz vállára hajtotta. Milyen édesek. Igen!
-Sziasztok – léptem melléjük. Mire mindketten lefagytak.
-Szia – mosolygott rám zavartan Liz miközben kibontakozott Emmett ölelő karjai közül, Emmett pedig csak bólintott, de nem engedte el Liz kezét.
-Tudtam – mosolyogtam rájuk. – Miért nem mondtátok el? – léptem oda és megöleltem őket. – Olyan édesek vagytok együtt, de Emmett, ugye nem csináltál semmi rosszat? – néztem Liz mögött álló fiamra.
-Nem csinált – mosolygott Liz. – Jó fiú volt.
Ez a mosoly más volt, mint az eddigiek, olyan szívből jövő. Fantasztikus.
-Annyira örülök – szorítottam meg Liz kezét.
-Többiek? – kérdezte félve Liz.
-Csak én jöttem. Bella lent van a rezervátumban – néztem összekulcsolt ujjaikat.
-La Pushban?
-Igen, Seth leengedte. Blackéknél van.
-Szuper – mosolygott Liz, ez már nem az a mosoly volt.

Alice szemszöge
Sárga vagy rózsaszín, sárga vagy rózsaszín? – nézegettem az esküvői katalógust.
-Kinek az esküvőjét akarod csinálni? – kérdezte ijedten Edward.
-L…. Nessiét! – mosolyogtam.
-Oké – fortyogott.
-Jaj, Edward ne legyél már ilyen. Inkább örülj a boldogságának… - löktem oldalba.
-Oké – állt fel és felsétált a lépcsőn.
-Mi a helyzet drágám? – ölelt meg Jazz.
-Semmi – nyomtam egy puszit a szájára.
-Mit tudsz? – suttogta a fülembe.
-Semmit – mosolyogtam.
-Alice. Mond már el – nézett rám boci szemekkel. Ezt tőlem tanulta.
-Nem – mosolyogtam.
Bella szemszög
Edward olyan fura, hiszen nem szeret, akkor miért vizsgál így. Sose szeretett, minden csók hazugság volt, minden érintés, minden mondat.
-Bella! – ugrott a nyakamba Alice. – Nem ettek meg a kutyák – nevetett.
-Nem, minden rendben volt – mosolyogtam. – Alice, ha elengedsz nem fogok eltűnni – nevettem.
-Biztos? – kuncogott.
-Igen.
-Bella – mosolygott Emse. – Aggódtam érted – ölelt meg.
-Nem kell, nincs rá okod – mosolyogtam, bár jól esett.
-Szia – mosolygott Edward és Jasper.
Edward, a haja kócosan, fehér pólóban volt, ami kiemelte izmait, és a szája kedvenc féloldalas mosolyomra húzva. Elolvadok…
-Vani és Jerry? – kaptam le tekintettem róla.
-Elmentek vadászni – mosolygott Alice.
-Szuper – mosolyogtam.

Esme szemszög
-Nem, nem és nem szabad rájuk gondolnom – suttogtam a kocsiban ülve.
-Délután átmegyünk – mondta Liz még a bevásárló központban.
Délutánig nem szabad erre gondolnom. Olyan édesek. Sosem gondoltam, hogy Elizabeth Swannak egy Emmett kaliberű fiú az igazi. Azt hittem inkább Edward személyiségéhez hasonló, de mikor beszélnek, csüngnek egymás szaván, és a mozdulataik követik a másikét. Olyan bensőség mint, Jasper és Alice kapcsolta. Bár félek, hiszen Emmett rendes fiú meg minden, de hát ismerjük.

Liz szemszöge
-Emmett én olyan ideges vagyok – suttogtam, mikor Esme mosolyogva távozott.
-Nyugi drágám, nem lesz baj… Remélem – mosolygott.
-Huu, ez nem volt túl bíztató – kuncogtam.
-Együtt leszünk, akkor nem lehet akkora baj, és utána könnyebb lesz.
-Ez édes volt – bújtam hozzá.
-Tudom – kuncogott. – Talán túlságosan is –morfondírozott.
-Nekem tetszett – mosolyogtam.
Húsz perccel később
-Gyere – húzott be egy ékszerboltba.
-Mit csinálunk? – kérdeztem.
-Mivel nem vettem semmi ajándékot, válasz valamit – mosolygott.
-Nem kell Emmett – mosolyogtam.
-De igenis kell. Szeretnék neked venni valamit – fogta meg a kezem, és húzott az egyik pult szerűséghez.
-Oké – suttogtam.
-Mit szeretnél? Karkötőt, nyakláncot, gyűrűt? – kérdezte mosolyogva.
-Szerintem az utóbbival várhatunk – mosolyogtam.
-Oké – vigyorgott.
-Jó napot kívánok! Miben segíthetek? Talán gyűrűt keresek? – tolt elém egy gyűrűkkel teli táblát. Mind gyönyörű volt.
-Nem köszönjük – csodáltam őket. - Karkötőt – mosolyogtam Emre, aki megölelte a derekam.
-Ezüst vagy arany? - kérdezte a negyvenes nő a pult mögül.
-Ezüst – mosolyogtam.
-Biztos nem szeretnél inkább aranyat? – suttogta a fülembe.
-Az ezüstöt jobban szeretem – mosolyogtam.
-Megjegyzem – mosolygott, miközben már az ezüst karkötőket csodáltuk.
-Mit szólnál ehhez? – mutatott arra, ami nekem is nagyon tetszett. Én is pont arra gondoltam.
-Én is arra gondoltam.
-Ezt kérjük - mutatott rá óriási ujjaival, elefánt a porcelánboltban.
-Köszönöm – mosolyogtam rá.
-Ez csak természetes – ölelt magához.

Bella szemszöge
-Igen fantasztikus Alice – mosolyogtam barátnőmre. Miközben az esküvői katalógusból mutogatott ruhákat. – Szerintem inkább Nessivel beszéld meg.
-Sziasztok – hallottam meg Emmett és Liz hangját, amint beléptek a nappaliba. Mosolyogva emeltem fel a fejem az újságból, de mikor megláttam összekulcsolt ujjaikat, lefagyott a mosoly arcomról.

Függővég.... Ne nyírjatok ki! Kérlek.*könyörög*.